SZENT IMRE HERCEG,
VEZESD ÉS VÉDD
„Minden bizonnyal Pannonhalmán indult el a katolikus oktatás. Egyik első diákja, Szent Imre herceg, a magyar tanuló ifjúság védőszentje lett.
Innen indult ki a magyarság valláserkölcsi nevelése. Ennek köszönhetjük azt, hogy mi még élünk Európa szívében.”
(Regőczi István)
Iskolánk alapításának 200. évfordulójára tervezett név-választás komoly felelőséget terhelt ránk, szerettük volna méltó képen elnevezni a tanintézetet. De bármilyen szempontot is vizsgáltunk, nem tudtunk olyan személyt vagy nevet kötni községünkhöz, illetve intézményünkhöz, amely minden szempontból megfelelő lenne.
Néhány példa az elhangzó ötletek közül: Károlyi Mihály, Szent Imre, Móré László, Szent István /I. István, Petőfi Sándor, Szent László, Andrássy Katinka, Ady Endre, József Attila, Vay Ádám.
Ha a sort végignézzük, közülük néhány kötődik a falu vagy az iskola történetéhez, de sokakban ellenérzést váltott ki említésük, vagy vitatott történelmi múlttal bírt.
Az intézmény történetének egyetlen fennmaradt névválasztása volt: Szent Imre Elemi és Gazdasági Továbbképző Iskola (1930-1948):
1., Az 1930-as évben Magyarországon Árpád-házi Szent Imre herceg, a magyar tanuló ifjúság védőszentje halálának 900. évfordulójáról emlékeztek meg. Valószínűleg ez is hozzájárult ahhoz, hogy az újonnan átadott négy tanerős iskolát éppen róla nevezték el.
2., A falu templomának védőszentje Szent István király, kinek gyermeke volt Imre herceg, a tragikus véget ért trónörökös; így logikusnak látszik a névválasztás ebből szempontból is, hiszen az iskola felügyelője ekkor még a katolikus egyház volt.
Egy kis iskolatörténeti visszatekintés:
Az iskolaügy első szabályozása Mária Terézia 1777-ben szentesített tanügyi rendelete, mely elméleti szinten dolgozta ki az oktatás rendjét. Ezt követte I. Ferenc király 1806. november 4-én, második Ratio Educationis néven kiadott rendelete, mely gyakorlati úton is megvalósíthatóvá tette a modern oktatási rendszer magyarországi alapjait.
A 2. Ratio értelmében 1810. április 12-én Kisnánán, azaz Felső-Nánán megalapították a helység vezetői az első viciális, azaz helyi érdekű/ jellegű iskolát. Ekkor Vechel Zsigmond kántort nevezték ki kántortanítónak, vagyis iskolamesternek.
Az iskola tulajdonát képezi az eredeti alapító levél, melyből a következőket emelném ki:
„Alább írták Felső Nana szervezetü s. Ittes Nö Heves Vargyeben helyeztetett Helségnek Birai es Eskütyei adjuk tuttára mindeneknek, a kiknek illik, hogy mi a Felséges Kiralyi Rendelésnek engedelmeskedni akarván, az Helségünkben ezen szerint fell alitanok ugy nevezetü Vicialis oskola irant el következendökre reá alkottunk s. pedig
1., Az Helségünk Környül álásaira, és erejére, vagy is tehetelen ségére való nézve a kantor egyszesmind Helségnek Notariussa ugy mind azon által hogy minden üdökben egy kisi
nép tartson.
[…]
Melynek nagyobb ell Hitelére és álandoságára adtak ezen saját kezünk kereszt vonásával és Helségünk elő petsétjével meg erősítetett Levelükel Költ Felsö Nanan 12 Ápril 1810
Feő Biro Humenay Tamás
Tőr Biro Kokláts Istvány
Esk. Valtsak András
Humenay Janos
Krizso Istvány”
Az alapítólevélből kiderül, hogy a községi kántor látta el a nótáriusi teendőket is, és az iskola első kántor-tanítójaként is működött. Feltüntetik, hogy jövedelmét, mint jegyző a falutól kapta; mint kántortanító terményjáradékban és stólapénzből fizették. Az iskola a kántori lakban kapott helyet, amit a község tartott fönn és belső berendezését is biztosította. Az épület fűtéséről a falu és az iskolába járó gyerekek gondoskodtak.
Az 1806-os Ratio előírja a községekben használt anyanyelv oktatását. Tudjuk azt, hogy Kisnánát szlovák nyelvű telepesek népesítették be a XVIII. században és anyanyelvüket sokáig meg is tartották, viszont mivel az alapító okirat magyar nyelven íródott, ebből arra következtethetünk, hogy a lakosság ekkorra már nyelvileg is asszimilálódott. Tehát az iskolában magyar nyelven folyhatott a tanítás. A falu lakosságának összetételéből adódik, hogy a tanulók jobbágyi sorból származtak.
Az iskolarendszer felosztása szerint Felső- Nána az alapfokú anyanyelvi iskolák között az egytanítós falusi iskolák közé tartozott. A tanterv iskolatípusonként, évfolyamonként és tantárgyanként részletesen meghatározta a tananyagot. A triviális, azaz népiskolákban anyanyelv, számtan, erkölcs, állampolgári- és kötelező vallási ismeretek oktatását végezték.
Iskolánk történetének és hagyományának tiszteletben tartásával intézményünk 2010 decemberében felvette a Szent Imre Általános Iskola és Óvoda nevet.
Juhászné Koklács Éva
